Zivatar.hu Zivatar.hu Felhőtár
Utazás a Dolomitokba - Zivatar.hu

Utazás a Dolomitokba

Nem volt könnyű felkelni hajnali 4-kor, de úgy állapodtunk meg, hogy legkésőbb hatkor rajtolunk Nagytétényből, ezért muszáj volt. Fél hat körül oda is értünk, szerencsére a többiekre se kellett sokat várni, így a tervezettnél hamarabb el is indultunk.

Némi tanácskozás után úgy döntöttünk, hogy a 60km-rel hosszabb, de fél órával rövidebb (miss IGO szerint). Ez az út Hegyeshalom felé vezetett, majd Kismarton és Bécsújhely után vitt fel az osztrák A2-es sztrádára. Fürstenfeldtől már a szokásosnak nevezhető útvonalon haladtunk, Grác, Klagenfurt, Villach, Tarvisio végül Tolmezzonál elhagytuk az autópályát.

Közben a mosonmagyaróvári pihenőnél megálltunk könnyíteni magunkon, majd az olasz-osztrák-szlovén hármashatárnál tankoltunk, arra számítva, hogy Olaszországban drágább lesz a benzin  Ami később be is igazolódott, pedig Burgenlandban még az itteninél is olcsóbbak voltak a kutak.

Tehát Tolmezzo felé elhagytuk az autópályát, a fizetőkapunál két autó állt előttünk. Egy FIAT Panda, amiben egy apáca ült, aki a szokásostól eltérően nem az autó ablakán kinyúlva egyenlítette ki a számlát, hanem kisebb nehézségek árán kiszállt az autóból, és úgy végezte el a műveletet. De végül nem ő nyerte meg az óra hülyesége címet, hanem a mögötte álló kocsiban ülő „szőke nő”, aki a fizető automatánál jött rá, hogy ő nem tud automatával fizetni. Így hát a mögötte felgyülemlett kocsisort kellett nagy nehezen rávenni, hogy ki tudjunk tolatni a kapuból. Végül átmentünk egy másik kasszához, és ott fizettünk.

Rafináltak ezek az olaszok. Kitalálták, hogyan lehet megoldani, hogy az Olaszországban nem túl ritka általános sztrájkok idején is be lehessen szedni a díjat az autósoktól, automaták használatával.

A kapuk után végre megindulhattunk, most már egyenesen a Dolomitok felé. A Mauria-hágó irányába kanyarogva egyre több óriási, sziklás hegytömb bontakozott ki a felhők közül, jelezve, hogy bizony ez itt már a Dolomitok. Lorenzago település után két út kínálkozott Cortina megközelítésére, az egyik lentről, a másik fentről, a Tre Croci-hágó felől. A javaslatomra végül a fenti megközelítést választottuk (naná, hiszen én vezettem!), útba ejtve a csodás fekvésű Misurina-tavat.

 

Dolomitok, Misurina-tó

A Misurina-tó (Dolomitok)

Az időjárás egyre barátságosabb lett, folyamatosan csökkent a felhőzet, ahogy közeledtünk Cortina-hoz. A városba érve nekiláttunk, hogy szálláshelyet keressünk magunknak. A főtéren lévő információs irodában készségesen adtak egy listát az elvileg üres apartmanokról, hogy csemegézzünk belőlük.

Cortina

Cortina belvárosa

A legtöbb szállásnál volt jelölve ár is, méghozzá olyan formátumban, hogy min 400, max 2000 EUR/hét. Sajnos semmilyen összefüggést nem sikerült felfedezni a minimum, a maximum, az ágyszám, a fürdőszobaszám, a személyek száma és a tartózkodási idő között, így fogalmunk sem volt róla, hogy vajon mennyit fognak kérni a szállásért.

Kinéztünk egy szimpatikusnak tűnő címet, elmentünk, de nem találtunk ott senkit, így felhívtuk a megadott telefon számot. Egy hölgy vette fel, akiről hamar kiderült, hogy se angolul, se németül nem beszél, így némi olasz nyelvlecke végighallgatása után leraktam a telefont. A következő próbálkozást már egyből a telefonnal kezdtük. Annamaria Gaspari, valahol a Pecol nevű városrészben a szállás, a hegyoldalban. Először félretájoltam magam, mert összekevertem a Pocol nevű városrésszel, ami szintén a hegyoldalban van, de a város másik oldalán, és jóval messzebb.

A beszélgetés már jól indult, mivel a hölgy beszélt angolul, így egyből a legégetőbb találós kérdést tettem fel: hat személy, hat éjszaka, az mennyi? A válasz némi gondolkodás után 600 EUR volt zusammen, ami rövid fejszámolás után meglehetősen barátinak bizonyult. Megegyeztünk, hogy a hölgy 10 percen belül odajön hozzánk, majd elvisz és megmutatja a szállást. Meg is érkezett, majd valóban elvitt és megmutatta a szállást, ami nagyszerűnek bizonyult. Full extrás, három kétágyas szoba, két fürdőszoba, nappali, konyha, felszerelve mindennel, szóval luxus körülmények. Egy kis szépséghiba volt, hogy a takarítás nem az erősségük, de egy hétig ki lehetett bírni. Mellesleg gyönyörű helyen is volt (bár Corinában nagyjából minden gyönyörű helyen van):

Cortina - Kilátás a szállásról (Dolomitok)

Kilátás a szállásról

Beköltözés után elindultunk a városba keresni egy pizzériát a vacsorához. Házunk elől szépen lehetett látni másnapi túráink egyik célpontját, a Cinque Torri-t:

Cinque Torri (Dolomitok)

Kilátás a Cinque Torri felé

Ahhoz képest, hogy Olaszországban vagyunk, meglehetősen nehezen találtunk pizzériát a városban, de végül csak nem maradtunk éhen. A pizza árak 5 és 8 EUR között mozogtak, mindenki választott magának ízlése szerint. Pizza után nyaltunk egy fagyit (egy gombóc ára 0,8 és 1 EUR között, de az itthoni törpe adagoknál jóval nagyobbakat adnak. Fagyi után felsétáltunk a szállásunkra.

Képek: Misurina-tó, Cortina d'Ampezzo

Szerző: jannesz
Létrehozás: 2008-03-03

Név
E-mail cím
Honlapod címe (ha van)
Hozzászólás
Mennyi három meg három (betűvel)?

eXTReMe Tracker