Zivatar.hu Zivatar.hu Felhőtár
01. sz.: Kőszeg-Abláncmajor 2010.10.10. - Zivatar.hu

01. sz.: Kőszeg-Abláncmajor 2010.10.10.

Reggel 8 h-kor indítottuk a napot a reggelivel, majd egy kissé nehezen találtuk ki az aznapi szakasz rajt-cél elérésének taktikáját, ezért lett vagy 10 óra, mire sikerült elindulnunk Szombathelyről, a szállásról. Ez után Kőszegre buszoztunk, az autóbuszállomásra, ahol előző nap befejeztük túránkat.
11-kor, a jó időre való tekintettel fényképezéssel tarkítva, szépen elindultunk a történelmi belváros irányába, ahol legutoljára a KÉK jelzést láttuk. Meg is találtuk a vár bejáratánál, ahonnan azonban nem vezetett előre, csak Írottkő irányába. Némi tanakodás után a GPS segítségét kértük, ahol kiderült, hogy a KÉK jelzés megy tovább, keresztül a belvároson, majdnem egészen a buszállomásig, ahonnan nem sokkal azelőtt elindultunk.

Kőszeg: Hősök kapuja

Kőszeg: Hősök kapuja

 

Kőszeg: Főtér

 

Kőszeg: Főtér


Csak éppen a belvárosban nincs sehol felfestve, talán zavarta a városképet, ezért eltüntették őket. Mehettünk vissza majdnem a kiindulópontig, ahol a buszállomás előtti utcán, ahol a piac van kellett befordulnunk, és innen már ismét tudtuk követni a felfestett jeleket.
Lett vagy dél mire kiértünk Kőszegről, de előtte azért elhaladtunk egy óriási platánfa mellett, valamint az organikus stílusban (ha van ilyen) épült református templom mellett is.

Kőszeg: Református templom

Kőszeg: Református templom

Ezután kiértünk a Gyöngyös-patakhoz, ahol még a híd előtt balra kellett fordulnunk és a patak partján elgyalogoltunk a következő hídig, amelyen immár átkelve, egy rövidebb egyenes szakasz után elhagytuk Kőszeget.

Kőszeg várostábla

Kőszeg: A város szélén


Itt egy hosszabb szakaszon, kisebb kanyarokkal tarkítva, nagyjából egyenesen haladtunk az osztrák határral párhuzamosan, fokozatosan kiértünk Kőszeg házai közül, majd egy erdős szakaszon folytattuk utunkat. Először egy kerékpáros jött gyalog mögöttünk, majd szemből érkezett két biciklis, aztán utolsóként ketten egy autóban előztek meg minket. Innentől majdnem Tömördig egyetlen emberrel sem találkoztunk.

Két komolyabb jobb kanyar következett, a másodiknál egy fenyegetően álló “államhatár” táblával.

Ausztria határa Kőszeg közelében

Az út az osztrák határ közelében vezet egy darabig

Itt egy rövid egyenes szakasz jött, aztán egy becsatlakozás balról, ahol a jelzések hiányában nem tudtunk eldönteni merre menjünk, úgyhogy itt is a GPS segített, balra kellett fordulnunk. Az út két szélén egy-egy vékonyabb sávban mintha frissen lettek volna kivágva a fák, úgy tűnik a jelzések is ennek az eseménynek estek áldozatául. Innen egy végeláthatatlan hosszú, nyiladékban futó egyenes vette kezdetét amely az Országos Kéktúra egyik leghosszabb (ha nem a leghosszabb) “nyílegyenes” szakasza.

Hosszú, egyenes szakasz

Hosszú, végtelennek tűnő, egyenes szakasz

 

Az egyenest csak időnként szakítják meg erdőirtások, jelleghatárok, domborzati elemek, valamint a Kőszeg-Horvátzsidány közti autó út metszése. Mint minden, ez is előbb-utóbb véget ért egy merőleges balfordulattal, mikor egy vallási kegyhelyhez értünk. Innen folytattuk az utat továbbra is nyiladékokban vezető egyenes szakaszokon, de már sokkal gyakoribbá váltak a 90 fokos jobbra-balra fordulók, csökkentve az útvonal monotonitását. Az idei év rendkívüli csapadékosságának köszönhetően időnként hatalmas gombákkal és gombatelepekkel találkoztunk, melyek szintén hozzájárultak a szakasz élvezeti értékének a növeléséhez.

Légyölő galóca Harkály tintagomba Gomba az erdőben

Gombák az út mentén

 

 

Egy utolsó balkanyart követően megszűnt az útvonal mérnöki pontosságú vezetése, és elkezdtek szaporodni az íves szakaszok is. Nemsokára megérkeztünk a Tömörd előtti Ilona-völgyhöz, ami aznapi túránk legkomolyabb szintemelkedéseivel szolgált, először le kellett ereszkednünk a völgybe, majd az Ilona-vár megkerülése után felkapaszkodnunk vissza az erdészeti útra. Ezután értünk be Tömördre.

Tömörd Tömörd: A templom belseje

Tömördi képek

A templom előtt egy tujabokor-csoport  mellé telepített villanypóznán találtuk meg a bélyegző szettet, ami egy jó, és egy kevésbé jó minőséget nyújtó gumialapú bélyegzőpárnából állt.

Tömörd: Kéktúra pecsételőhely

Tömörd: Kéktúra pecsételőhely

Rövid pihenés után indultunk tovább, majd a falu határában álló Chernel udvarház épülete előtt két harcias, kölyöknek látszó kutya rontott a hátsó felünknek, de megfordulásunkat követő fenyegető fellépésünket látva sikerült megfutamítanunk őket.

Tömörd: Chernel udvarház

Tömörd: Chernel udvarház

A faluból kiérve a régi kocsiúton mentünk tovább, előbb egy emelkedőn, a szántóföld mellett, majd egy lejtőn, ahol a növényzet (gaz) már kezdte elborítani az út két szélét. Egy erdős részen, valamint egy újabb emelkedőt túljutva ismét kereszteztünk egy kocsiutat (új út), és besétáltunk Kincsédpusztára.

Kincsédpuszta Kincsédpuszta Kincsédpuszta

Kincsédpuszta

A lemenő nap fénye szépen megvilágította az itteni épületeket, egy barátságos kutya, és feltételezhető gazdája jelentette a látható életet a romos épületek között. A “települést” elhagyva egy jobb kanyar, majd egy bal kanyar következett, aztán megérkeztünk a túranap második elképzelhetetlen hosszú egyenes szakaszához, ami most nehezen leküzdhető teljes útszélességet elfoglaló tócsákkal és bokáig érő sárral tette izgalmassá a már-már unalmasnak tűnő útvonalvezetést. Az egyenes útszakasz kb. felénél a KÉK jelzés egy gazzal és bokrokkal áthatolhatatlanul benőtt útban folytatódott, ezért a tőlünk jobbra található, a KÉKkel páthuzamos szántóföld szélén voltunk kénytelenek folytatni utunkat. A szántóföldről előre nézve egy geotornyot láthattunk, hátrafelém meg a Kőszegi-hegység mögé lenyugodni készülő Nap korongját.

Kőszegi-hegység: Naplemente

Naplemente a Kőszegi-hegységnél

A szántóföldi szakasz vége előtt nem sokkal, egy magasles mellett be tudtunk menni az erdőbe, újra visszatérve a KÉK jelzésre. Itt még folytatódott az egyenes út egy darabig, majd egy bal oldali erdőirtást követően balra, aztán jobbra fordult és elérkeztünk túránk utolsó szakaszához.

Erdőirtás

Erdőirtás

Sajnos az előzőleg látott naplemente egyenes következménye volt, hogy egyre jobban sötétedett, a sűrűvé váló erdőben egyre kevésbé láttuk az utat. A magunkkal hozott lámpa ereje nem sokkal nyúlt túl a térdeimen, emiatt időnként botladozni kényszerültünk. Pár kanyart követően patakcsobogás hangjaira lettünk figyelmesek, majd arra, hogy ezen patakon kell valahogy átjutnunk egy gát keskeny betonkoszorúján. Ami nem lett volna baj, de a gátkoszorú közepén volt a patak áteresztésére szolgáló folytonossági hiány, ami a sötétben, fényképezőgéppel, csomagokkal megrakodva némi küzdést okozott számunkra. Azért nagy nehezen sikerült átevickélnünk a túloldalra, ahonnan néhány száz méter megtétele után, a vándortábor előtt elhaladva végre megérkeztünk az Ablánci-csárda kapujáig, ahol egy közepes minőségű nyomatot produkáló gumibélyegző fogadott. 

GPS szintmetszet

A GPS által felmért szintmetszet

Szintmetszet az SRTM adatbázis alapján

Az SRTM domborzati adatbázis adataiból készített szintmetszet

A túra térképe

Szerző: jannesz
Létrehozás: 2010-10-15

Név
E-mail cím
Honlapod címe (ha van)
Hozzászólás
Mennyi három meg három (betűvel)?

  • Hangulatos, kedvkeltő beszámoló! Remélem a következő szakaszról is lesz!

  • Köszönjük! Igen, azt tervezzük, hogy minden szakaszról írunk beszámolót. Az eddig elkészülteket itt lehet megtalálni: http://www.zivatar.hu/m.php?m=orszagos-kektura

eXTReMe Tracker