Zivatar.hu Zivatar.hu Felhőtár
Erdőkerülő 25 (2008): Foltán János emléktúra - Zivatar.hu

Erdőkerülő 25 (2008): Foltán János emléktúra

Sűrű erdő a Börzsönyben

A Börzsöny, ezen belül főleg a Foltán-kereszt - Csóványos vidéke (na meg a déli részek) az egyik kedvenc helyem, így amikor év elején láttam a naptárban, hogy lesz egy Foltán Jánosról elnevezett teljesítménytúra, egyből felvettem a kívánságlistámra, hogy "na ide el kellene mennünk". Az előző héten a Buda határán túrát teljesítettük, ami nagyon rosszul ment a melegben, ez után úgy éreztem, joggal aggódok.

Úgy terveztük a túra megközelítését, hogy leparkolunk Szokolya rendes vasútállomásán, elvonatozunk a rajtba, majd a célból visszajövünk kisvasúttal. Morzsa kutyámmal kiegészítve kilenc óra körül sikerült elrajtolnunk Nagyorosziból.

Drégelyvár A rajtban várunk

A tömeg végén indultunk el, így hamar otthagytak minket, kettesben küzdhettünk felfelé. Az útvonal kiválóan ki volt jelezve, a szokásostól eltérően nem szalagokkal, hanem A4-es feliratokkal. Ahogy elértük az aszfaltos utat, enyhült az emelkedő, és nemsokára jött az első ellenőrzőpont, Pénzásás, ahol kaptunk csokit és vizet.

Kőember Pénzásás: ellenőrzőpont

Felmásztunk a Kőember (609m) gerincére, ami után szép kilátásban volt részünk a Csóványos és a Magas-Börzsöny irányába. Elértünk egy aszfalt utat, amin érintettük a következő ellenőrzőpontot, a Király-kutat, ahol elvileg szörpöt és pogácsát lehetett kapni, én a kutyával inkább távolabb maradtam. Ez után nem sokkal következett Királyháza, ahol már eléggé fájt a talpam.

Baracklevelű harangvirág Kilátás a Magas-Börzsönyre

Ahogy kiértünk Királyházáról, meredeken elkezdtünk emelkedni, itt többen lehagytak minket. Aztán ahogy megálltunk pihenni és inni, utána már jól esett az emelkedő, innentől viszonylag jobban tudtunk emelkedni. Többször azt hittem, hogy előttünk a csúcs, de csak egy pillanatra, aztán rájöttem, hogy hullámvasút-szerűen emelkedünk, hullámokban. A csúcson feltételesnek nevezett ellenőrzőpont volt, bár az itineren a pecsétek mellett hagytak helyet a kódnak. Én inkább önellenőrzőpontnak nevezném.

Futó a Dobó-bércen Dobó-bérc

A Dobó- vagy Dobogó-bércről (térképe válogatja) lefelé ismét jobban tudtunk haladni. Megálltunk egy nagyobb csoport túrázó mellett, mint kiderült, egy embert megcsípett valami rovar, amire allergiás volt. Később megtudtuk, hogy jobban lett az illető, és visszaindult Királyháza felé. Innentől megint vadregényes táj következett, fárasztó emelkedőkkel. Megérkeztünk a Nyír-rétre, ahonnan szép kilátás nyílt a Naszály felé, majd egy kisebb fenyvesen át értük el az útleírásban ajánlott Musli-forrást, de alig csöpögött belőle. Itt is megpihentünk egy kicsit, azután "lemerültünk" az út mellett lévő völgybe. Innen szerpentinen kapaszkodtunk vissza, végre a Foltán-keresztet.

Kilátás a Naszályra Foltán-kereszt

Örültünk neki, tudtuk, hogy innen már nincs sok hátra. Én cipőt cseréltem, ez valamennyit segített a talpamon, bár nem túl sokat, de a következő aszfaltig jól éreztem magamat. Innen végre a jól ismert úton haladtunk, jót futottunk a köves, meredek Három-hárs-gerincen lefelé. Itt is jól voltak jelölve a letérések, de azért a célban páran panaszkodtak, hogy nem találták meg az EP-t. Nekünk könnyű dolgunk volt, pici kutyám lendületből robogott be a bozótba, és mutatta nekünk az utat. Itt nagyon jól esett rohanni, de egyszer csak megjelent előttünk a műút, és az utolsó ellenőrzőpont.

Három-hárs felől Három-hárs

Innentől végig aszfalt volt, úgyhogy ismét eléggé szenvedtem. Sorra haladtunk el az ismerős helyek mellett, úgy számoltuk, most már nem lehet gondunk a szintidővel. Jannesz zsíros kenyérrel bíztatott, a túranaptárban lévő szendvics ikonra hivatkozva. Aztán egyszer csak beértünk a célba.

Királyrét, Fatornyos fogadó Királyrét, Fatornyos fogadó

Ellátás híján egyből indultunk tovább Királyrét központja felé, ahol a büfében ettünk egy-egy hamburgert. Megvártuk a kisvasutat, ahol egy egyenruhás ember folyamatosan mondta a magáét, mint hangosbemondó. Megtudtuk például, hogy ugyan a következő vonat minden állomáson és megállóhelyen megáll, de léteznek ezen a vonalon expresszvonatok is, amikre ez nem igaz.

Királyréti erdei vasút

Ugyan a vonatunk Szokolyán csak az egyik megállóhelyen állt meg, de szerencsére pont az kellett nekünk amúgy is. Innen még körülbelül két kilométert kellett gyalogolnunk az autóig. Eleinte még vitatkoztunk a felhők fajtáján, a végén meg már szaladnunk kellett a gyorsan közeledő zivatar elől.

Összességében ismét gyönyörű tájon jártunk, kiváló volt a szervezés, elég jó az ellátás, bár nem a legjobb elosztásban, ugyanis mindent az első két ellenőrzőponton adtak. Ennek ellenére én elégedett vagyok a tegnapi nappal, tetszett.

Szerző: MacGyver
Létrehozás: 2008-07-06

Név
E-mail cím
Honlapod címe (ha van)
Hozzászólás
Mennyi három meg három (betűvel)?

eXTReMe Tracker