Zivatar.hu Zivatar.hu Felhőtár
Pest határán 70 (2010) túrabeszámoló: 2010.08.22. - Zivatar.hu

Pest határán 70 (2010) túrabeszámoló: 2010.08.22.

Mivel az idén nem sokat gyalogoltunk, többnyire inkább bicikliztünk, így már egy ideje vártuk a Pest határán túrát. Tavalyelőtt (első megrendezésekor) teljesítettük, és igen jó véleményünk volt róla, tavaly viszont kb. 20 km után defekt miatt fel kellett adnunk. Azóta volt még egy pár defektünk, így megtanultunk belsőt foltozni és cserélni, plusz az én biciklimre éppen a túra előtti este tettünk fel egy új, sima külső gumit.

Békásmegyerről indult a túra, ahová szerencsére kocsival elvittek minket. A rajt áthelyezésével így a táv 10 kilométerrel hosszabb lett, mint a korábbi években. Hamar kiértünk a városból, majd elértük a Dunán átívelő, M0-ással együtt felépített Megyeri hidat. Nemsokára beértünk Újpestre. A Töltés téri feltételes ellenőrzőponton müzli szeletet adtak, 1 km-rel később újabb feltételes ellenőrzőpont következett. Itt érdeklődtünk a következő út állapotáról, amiről azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ne aggódjunk, menjünk nyugodtan arra, már többen is el mertek arrafelé indulni.

A terepen vezető utat választottuk, ami először átvezet az M3-as feletti hídon, majd a Rákosszentmihály mögötti patakparton visz. Ez alkalommal a túra előtt viszonylag száraz idő volt, így a szokásosnál kevesebb pocsolya és sár volt, viszont a homok sokkal nehezebben járható volt, borzasztóan csúszkáltak rajta a gépek. Visszatértünk a lakott területre: Rákospalotai határút, Szlovák út, majd emelkedős kis utcák következtek. Következő ellenőrzőpont a Csokoládé Múzeum. Itt találkoztunk egy lánnyal, aki görkorcsolyával tette meg a 70 km-t, az már elismerésre méltó teljesítmény.

Elhaladtunk a cinkotai utcákon, a volt iskolám és a Naplás-tó mellett. Következő ellenőrzőpont: Rákoscsaba vasútállomása. Végigmentünk a „falu” szélén, majd következett a túra legnehezebb része. A szántóföldek közötti földúton kellett felmenni egy kisebb dombra, de a homokban nem nagyon haladtak a biciklik. Én a végén már toltam a gépet, és a pontőr azt mondta, kábé az érkezők fele volt ezzel még így. Egyébként ez az ellenőrzőpont nem volt kötelező, az országúti biciklisek kihagyhatták, ezzel sokat rövidítve.

Ezután következett Rákoshegy vasútállomása, ahol egyszer régebben nagy lakoma volt emlékeim szerint, most vizet lehetett vételezni, meg egy-egy őszibarackot. Itt nem sok jóval bíztattak, mondták, hogy a most következő szakasz (terepkerékpárosoknak) nagyon rossz lesz. Sokan nem is vállalták, inkább az országúti útvonalon mentek. A Merzse-mocsár környékén olyan homokos minden, hogy még sárgás színű szántóföldet is láttunk. Itt eléggé lelassultunk, de végül elértük Ferihegyet. Amikor beértünk a város szélére, elmentünk a Bélatelep úti feltételes ellenőrzőpontra, ahol nem volt senki, majd emlékezve a korábbi túrára azt mondtuk, hogy a Ferihegyi Kiserdőt nem vállaljuk, azon nagyon rosszul lehet haladni. Helyette visszafordultunk, és a Ferihegy környéki műúton, később pedig a gyorsforgalmi út mellett, a gödrökkel teli szélső sávban haladtunk.

Vecsésen újabb ellenőrzőpont, aztán innen már gyorsan átértünk Gyálra. Átmentünk az M5-ös fölött, tangazdaság mellett, cél a soroksári vasútállomás.

Szerző: MacGyver
Létrehozás: 2010-09-08

Név
E-mail cím
Honlapod címe (ha van)
Hozzászólás
Mennyi három meg három (betűvel)?

eXTReMe Tracker