Zivatar.hu Zivatar.hu Felhőtár
Keleti Bakony 25 (2007) - Zivatar.hu

Keleti Bakony 25 (2007)

Tavaly az 50-es távon indultam, idén MacGyverrel mentünk és a 25-ös távot választottuk.
Fél 8 körül értünk a rajtba, 7:50-es idővel indultunk el a bodajki iskolából. A sípályán egyből ízelítőt kaptunk a túrára tervezett szintből, majd a fenti erdőben megmásztuk az első kerítés létrát.

Rajt Reggeli pára

Az első ponton a tavalyi köddel ellentétben idén csak pára volt, így élvezhettük a kilátást az alattunk elterülő Gaja-szurdokra. A pont után egy meredek, csúszós lejtő jött, amire már több tábla is figyelmeztetett a túra rendezőinek a részéről. Lent a patak hangján már érződött, hogy az idei korai hó utáni olvadás kissé megduzzasztotta, így bőven zubogott benne a víz. A víz magassága az Ádám-Éva fánál volt szembeötlő, ahol a természetes híd alig lógott ki a vízből.

Sífelvonó Átkelés a patakon

A hídnál egy túrázó "társunk" elegánsan beelőzve a várakozók sorát átment a hídon, majd a túloldalon megvárta a társát, aki később jött. Nem tudom hova sietett.
A híd után felkapaszkodtunk a Vaskereszthez, ahonnan ismét szép kilátás nyílt, immár a Fehérvárcsurgói-víztározóra.

Víztározó

Eztután egy pihenésképpen lefelé mentünk a Pisztrángos-tó melletti büféig, majd onnan szintben haladva lassan kiértünk a vadasparkból. Itt nemsokára egy meredek, de rövid ösvényen jutottunk fel a Csurgói-szőlők előtti magaslatra, ahonnan megint a víztározó reggeli csillogásában gyönyörködhettünk.

Fehérvárcsurgói víztározó

Nemsokára megérkeztünk a következő E.P.-hoz, majd a hétvégi házak között lesétáltunk a már többször látott tó partjáig. Innen egy kissé monoton szakasz jött, mert a kék jelzés lent vezetett a gát mögött, és nem sok mindent lehetett látni. Egy-két kanyar után jött az E.p. a Becsali-büfében, ami egyben OKT pecsételőhely is.

Becsali büfé

A büfé utáni szakasz már szerencsére izgalmasabb volt, a tó mellett a domboldalban vezetett. A víztározót elhagyva az út mellett a Pille-ér látványos, mély "kanyon"-jában gyönyörködhettünk. Gúttamási előtt kezdődött ismét egy hosszú, unalmas, aszfaltos szakasz, ami egészen Isztimérig tartott. Itt az út melletti árkokban még hófoltokat lehetett látni, ott ahova összefújta a szél.

Fehérvárcsurgói víztározó


Az isztiméri polgármesteri hivatalban teával fogadták a túrázókat, itt egy kicsit pihentünk is mielőtt tovább mentünk volna. Szerencsére innentől kezdve nem volt több unalmas szakasz a túrán, így hamar eltelt az út hátralévő része. Kissé emelkedett az út, egyre több hófolttal találkoztunk. Ismét mászni kellett egy kerítéslétrán, mivel az útvonal átvitt a Fehérvárcsurgói Vadaskerten. Itt leereszkedtünk egy érdekes, látványos fákkal-bokrokkal teli területen, majd egy vadölő tisztáson áthaladva megint caplathattunk felfelé. Szép erdei úton haladva, majd egy kapun kilépve lassan megérkeztünk a Zseri-szállás E.P.-hez.

Az E.P. után számomra kellemes meglepetést jelentett a lefelé vezető szép völgyút, vissza a Gaja-szurdokba. Lent a tó melletti büfé most E.P.-ként szolgált, sőt itt kaptunk egy pár virslit és egy zsemlét. Ez kissé érzékenyen érintett minket, mivel nem álltunk túl jól a szintidővel, és már nem volt sok hátra (tavaly a célban volt a virsli). De sebaj, úgy döntöttünk szükségünk van a virslire, inkább leültünk és megettük. Végülis annyiból jobb volt ez a hely az evésre, hogy kisebb volt a tömeg, mint a célban. Miután befejeztük a táplálkozást, felkerekedtünk és nekivágtunk a hátralévő 5 kilométernek.

Hegyoldalban Patak

Beérve Bodajkra, kikerültünk egy néhány szoborral ékesített kőfejtőt, majd felkapaszkodtunk a kálvária dombjára. Itt a pontőr azzal bíztatott, hogy jöjjünk jövőre is. Miután reménykedve rákérdeztünk, hogy "miért, lesz jövőre is túra?", azt felelte, hogy nem, de ő jövőre is itt lesz.

Domb Kőkeresztek

A kálváriától a célig hol futva, hol csak sietve, de gyorsan beértünk, így még a virslis "dorbézolás" mellett is maradt 12 percünk a 7 órás szintidőből.
A célban teát lehetett fogyasztani.

Kálvária Kálvária

Összességében a túra jó volt, negatívumot nem nagyon tudok említeni. A szalagozás jól sikerült, néhol kicsit túlzásba is vitték (volt ahol 12-13 szalagot lehetett egyszerre látni egy kb. 100 méteres szakaszon). A virsli is jó volt, a teák is ihatóak voltak (és tulajdonképpen "korlátlanul" lehetett inni őket).
A térkép szép, mint tavaly, viszont az útvonalleírás külön papírokon volt. Sajnálom, hogy (a hírek szerint) nem lesznek megrendezve a Keleti-Bakony túrái a jövő évben (Hamuház, Fehér-Vár-Palota, Keleti-Bakony).

Szerző: jannesz
Létrehozás: 2007-11-25

Név
E-mail cím
Honlapod címe (ha van)
Hozzászólás
Mennyi három meg három (betűvel)?

eXTReMe Tracker